+36 20 349 3433 nogradtanc@gmail.com

Műsoraink

 

 

 

A Nógrád Táncegyüttes szerkesztett egybefüggő egész estés műsorai:

 

6árok – A béke ára:

A 2020-ban készített műsorunk a I. világháborúval és az azt követő 100 éves Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos éréseket és gondolatokat fogalmaz meg. Műsorunkban a történelmi Magyarország területeinek tánckultúráján keresztül állítunk emléket a I. világháború áldozatainak, illetve tisztelgünk a Kárpát-medencében élő magyarság előtt.

Rendezőkoreográfusok: Kovács-Jelinek Emese, Kovács József

Videóanimáció: Papp Kornél
Fény: Susán Ferenc, Kakukk Patrik

Tételei:
Együtt – Kovács-Jelinek Emese, Kovács József
A csángóknak (Moldva) – Kovács-Jelinek Emese, Kovács József
Üzenet Kárpátaljára (Nagydobrony) – Módosné Almási Berta Csilla, Módos Máté
Tova túl (Magyarszentbenedek) – Kovács-Jelinek Emese, Kovács József
A magyar nevem… (Kupuszina) – Kovács-Jelinek Emese, Kovács József
A székelyeknek (Kőrispatak) – Kovács-Jelinek Emese, Kovács József
Az, hol én elmegyek – Kovács-Jelinek Emese, Kovács József
Felvidéki üzenet (Felső-Bodrogköz) – Kovács-Jelinek Emese, Kovács József
Esik eső… – Kovács-Jelinek Emese, Kovács József

Gyönyörűszép:

Hogyan született a gondolat, melyből e mű fakadt? Megkérdezték mit szólok háromnapi Szeretlek Magyarországhoz. S válaszom: mindennek van már napja, lett ez sok ember bizalma, s nyugalma. Nekem minden nap fontos, az anyák, a föld, a víz, a haza napja, de nem, nem egy napra. Mert nem lehet, hogy napra készen érzeleg, s mórikálja egy napig, hogy szeret. A „szeret” az állandó, s változik miként a mulandó, de közben „etet”. Mindennap érzem legbelül, hová tartozom, mindenestül. Bennem vannak a fák törzsei, a lombja előttem lépeget, gyönyörködve tudom mondani, szeretet, s miből tudnám fenntartani, ha nincsenek mögöttem gyökerek. A szépség és oktalan csúfság, mind benne van a létben, melyben most itt élünk. Harmónia – Háború – Halál. Váltja s tartja mindig egymást. De legyen ezek után mindig csak szeretet, mindegyik, bár lehet különböztetni: Anya – Apa – Haza! Mégis gyönyörű szép, hogy bennem együtt van, és lesz, marad, míg létezek, míg élhetek!

Rendezők: Furik Rita, Susán Ferenc

Tételei:
Friss folyó pataknál – Furik Rita
Táncok Tóvidékről – Szabó Ágnes Ilona, Husvéth Csaba
Hej, Dunáról – Furik Rita
Nagydobronyi táncok – Almási Berta, Módos Máté
Temetés – Furik Rita
Bácskertesi farsang – Szabó Ágnes Ilona, Husvéth Csaba
Duna partján – Furik Rita
Csallóközi táncok – Gálik Klaudia, Gálik Gábor
Nagy fényesség – Furik Rita

2016-ban készült műsorunkkal a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada elnevezésű minősítő fesztiválon a készítés évében „Kiválóan Minősült” címet érdemelt ki együttesünk.

Palóc Madonnák:

A paraszti társadalom életét szigorú rend szabályozta, tagjai meghatározott értékrend alapján élték napjaikat. Életüket a gazdasági munkák, a vallás, az ünnepek, az emberi élet fordulói határozták meg.
A szüntelen újrakezdés, az önmagába visszatérő mozgás láncszeme az egyén volt, a nő és a férfi, azok viszonya egymással, a család. A paraszti társadalomban a nők életének sorsszerűsége, társadalmi kiszolgáltatottsága hosszú időn keresztül volt jellemző. Az ölbevétel, a ringatás, a mondókák, a játékos tanítások, a gyermek megnyugtatása, a gyöngédség, a szeretet tanítása mind az anyai ösztönösség, az anyai szerep részei voltak. A gyermekkel való szoros kapcsolat kialakítása az anya feladata volt, az anyáé, aki embert nevel a társadalom, a nemzet számára. Az anya áldozatvállalása, az asszonyi helytállás a ház körül, a házasságban, a család összetartásában jelentette azt az erőt, amely a társadalmat, a nemzetet, a világot egyben tartotta.

A műsor szerkesztője: Furik Rita, Szabó János.

Rendező: Susán Ferenc

Tételei:
Ige a nőtől – Furik Rita
Sok legénynek fáj a szíve rája (Mátra-vidék) – Szabó Ágnes Ilona, Husvéth Csaba
A jóslás (Gyöngyösi cigány táncok) – Tintér Gabriella, Lévay Andrea, Módos Máté
Jelen vagyon, akit vártál – Furik Rita
Folyamatosság nemtői (Garam- és Ipoly-mente) – Gálik Klaudia, Gálik Gábor

A műsorban elhangzó versrészleteket Mikszáth Kálmán, Veres János, Hrubik Béla és Lakos György tollából ismerhetjük.
A 2014-ben készített Palóc Madonnák című műsorunk a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada elnevezésű minősítő fesztiválon „Kiválóan Minősült” címet érdemelt ki, majd 2015-ben a XXVII. Kállai Kettős Néptáncfesztiválon „Fesztiváldíjjal”, „Zenei Díjjal” és „Alkotói díjjal” jutalmazták a produkciót.

Karbidlámpa ég minálunk, avagy villanások a 90 éves Salgótarján történetéből:

2012-ben készült műsorunk az Salgótarján várossá nyilvánításának 90. évfordulója alkalmából készült. 1922-ben a bányászat fellendülésével és Salgótarján népességének növekedésével város lett a faluból. Mivel a környéken nem volt elegendő hozzáértő munkaerő, ezért külföldről is érkeztek bányászok. A várossá alakulás folyamatában a népesség elhagyta helyi, illetve hozott hagyományait és a korral haladva olvadtak eggyé, azaz városivá. A Nógrád Táncegyüttes ezt a folyamatot fordította a tánc nyelvére és fél órában villantja fel jellegzetes állomásait; a nemzetiségek beáramlásától, a bányász kultúrotthonok báli hangulatán keresztül, a bányásznapok forgatagán át, egészen a jelen korig. A bányászokat a karbidlámpa lángja vigyázta lent a mélyben, ezt a lángot őrizve a Nógrád Táncegyüttes hálával állít emléket a tőlük kapott örökségnek. Ezzel hozzájárulva a 90. évét ünneplő Salgótarján várossá válásának jubileumához.

Tételei:
Akkor (Gömör) – Husvéth Csaba
Lányok, asszonyok (Kisterenye, Kazár) – Steib Janka, Szabó Ágnes Ilona, Szolnoki Borbála
Szlovákok (Pólyán-hegyalja) – Lépes Anikó, Oláh Attila
Lengyelek (Gurál) – Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna, Zsuráfszky Zoltán
A bál (Polgári táncok) – Steib Janka, Kovács József
Bányásznap (Kazár) – Szabó János
És most (Gömör) – Szabó Ágnes Ilona, Husvéth Csaba

Karbidlámpa ég minálunk című műsorunkkal 2012-ben a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada elnevezésű minősítő fesztiválon sorozatban harmadik alkalommal érdemeltük ki a „Kiválóan Minősült” címet. 2013-ban pedig a XXVI. Kállai Kettős Néptáncfesztivál „Fesztiváldíját” megosztva ítélték oda együttesünknek.

Fekete liliom:

Fekete Liliom című, 2011-ben készült műsorunk egy palóc népmesét elevenít fel a tánc nyelvén. A történeten keresztül találkozhatunk a népmesék ártatlan, gonosz, jóságos, tréfás és leleményes szereplőivel. A sok nehézség ellenére, megnyugodhatunk a történet végéhez közeledve, hiszen minden jóra fordul. Szereplőink pedig boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Táncoktatók, koreográfusok: Antal Dóra, Antal Roland, Barsi Csaba, Husvéth Csaba, Spisák Krisztina, Szabó Ágnes Ilona, Szabó János, Teremi László

Rendező: Susán Ferenc

2011-ben a XXV. Kállai Kettős Néptáncfesztiválon „Különdíjat” érdemeltünk ki a Fekete liliom című előadásunkkal.

Itthon vagyok:

„Itthon vagyok” című műsorunkat, mely 2009-ben készült, Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse ihlette. Műsorunkban a magyar nyelvterület különböző vidékeire kalauzoljuk el a nézőt. A különböző tájegységek táncainak megmutatkozása mellett természetesen a Nógrád megyei palócság táncai is helyet kaptak.

Rendező koreográfus: Paluch Norbert

Tételei:
Nógrádi ízek (Rimóc, Buják, Kazár, Kisterenye) – Paluch Norbert
Magyarbőd – Agócs Polli
Gyimes– Fitos Dezső
Szakasztott Jobbágytelke – Paluch Norbert
Egy rész Feketelakból – Szabó János

Itthon vagyok című műsorunkkal 2009-ben, a XXIV. Kállai Kettős Néptáncfesztiválon „Zenei Különdíjat”, valamint „Előadói nívódíjat” érdemelt ki együttesünk. 2010-ben a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada elnevezésű minősítő fesztiválon „Kiválóan Minősült” címet érdemeltünk ki sorozatban a második alkalommal.

Mindenek újulnak:

A 2007-ben készült műsor, a minden évben megismétlődő, megújuló népszokásokat mutatja be. A téli időszak fonóbéli- és disznótoraihoz kapcsolódó szokásoktól indulva, a régen farsangi időszakban általános lakodalmak, valamint a pünkösdi időszak királynéválasztásain át, a nyár végi aratómunkákat követő szokásokig. A műsorban megjelenő szokások mind a hagyományos paraszti kultúra tradícióit dolgozza fel, melyekhez természetes módon így, vagy úgy, de párosult a táncos mulatság.

A műsort rendezte: Paluch Norbert, Szabó János

Tételei:
Hurkaköszöntéskor (Rimóc) – Paluch Norbert
Kontyolástól porkolásig (Domaháza) – Gyebnár Bettina, Gyebnár László
Mindenek újulnak (Zoboralja) – Agócs Polli, Agócs Attila
Aratás után (Kazár) – Szabó János

Mindenek újulnak című műsorunk 2007-ben a XXIII. Kállai Kettős Néptáncfesztivál „Legszebben öltöztetett együttes” különdíját, valamint „Előadói nívódíjat” érdemelt ki. 2008-ban, a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada elnevezésű minősítő fesztiválon „Kiválóan Minősült” címet érdemeltünk ki műsorunkkal.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás